Szomb. Aug. 24, 2019 7:41 pm |
| Lidérc komisz tündér lény, ki fényével megigéz
Eredettörténet A késő ókori és a középkori démonhit olyan ördögi lényei, akik éjszakánként rémisztő álmokat, vagy alvásparalízist idéznek elő. Illetve róluk szólnak azok a legendák is, melyek erdők, mocsaras vidékek közelében felbukkanó, élénk kék fénygömböket emlegetnek, amik megbabonázták az arra járókat és olyan helyekre vezették őket, ahonnét soha többé nem kerültek elő. A megelevenedett legenda Tündérszerű csintalan, ártó lények, akiknek az jelenti a szórakozást, ha különböző csínytevéseikkel bosszanthatják a körülöttük lévőket, melyet egyéni képességeik mellett, csipetnyi mágiájuk tesz lehetővé számukra. Az ő megítélő képességük egészen másként működik, mint bárki másé a csínyek szempontjából, így sokszor előfordul, hogy a szimpla bosszantáson túllendülve, egyenesen életveszélyes tréfákat űznek másokkal. Ennek ellenére egyáltalán nem beszélhetünk gonosz lényekről, bár jónak sem nevezhetőek igazán. Ezek a lények ugyan születésüknél fogva komiszak és abban lelik örömüket, ha mások orra alá borsot törhetnek, igazából roppant törődő és felelősségtudatos teremtmények. Ezt talán nehéz elképzelni, tekintve, hogy mivel szórakoztatják magukat, de a közösségük kötelességeit mindig komolyan veszik és a számukra fontos személyek jóléte érdekében bármit megtesznek. De az élet a lidércek számára se csak mások bosszantásából áll, az ő dolguk a Nemeton őrzése, annak biztosítása, hogy a fa ép és egészséges maradjon, valamint az erdő gondozása. A Nemeton pedig időről időre hívja őket, hogy a védelmükért és gondoskodásukért cserébe, erővel/mágiával töltse fel őket. Kinézetre gyönyörű, emberforma teremtmények, akiket lidércfény ragyog körbe, mint valami kéken izzó aura, ami azon kívül, hogy fajtársaiknak, valamint a többi természetfeletti lénynek segít felismerhetővé tenni őket, megmutatja, mekkora erővel rendelkeznek. Minél erősebb egy lidérc, annál élénkebb a fénye. Átlag, emberi szemmel nézve őket, nappali fénynél semmivel sem különböznek a szimpla halandóktól, éjszaka azonban, bárki számára észrevehető lidércfényük ragyogása, ha nem ügyelnek annak elrejtésére.Képességeik Egyik képességük az úgynevezett lidércfény, ami nem csak az őket körülvevő aura neve, hanem kék fénnyel lángoló tűz, melyet könnyedén megidézhetnek kezeikben. Ezzel a fénnyel képesek megbabonázni másokat; jelzőfényként használva abba az irányba terelgethetnek vele másokat, amelyikbe csak akarják. Irányíthatják a lidércfényt, akár támadhatnak is vele, bár ez utóbbi igen ritka eset, mert alapjáraton békés, nyugodt teremtmények. Legalább is, egészen addig, amíg fel nem bosszantják őket, mert olyankor nem ismernek kegyelmet. A legokosabb, ha sosem bosszantanak fel egy lidércet, mert kiszámíthatatlan, hogy az adott lény vajon csak egy csúnya tréfával szándékozik visszavágni, vagy olyan „balesetet” teremt meg, ami akár halálos kimenetelű is lehet, mint például egy lakástűz. Ezen kívül előszeretettel férkőznek be álmokba, rémálmot generálva belőlük, s törik meg lelkileg az illetőt, mielőtt végleg az álmai börtönébe taszítanák.Képességeik közé tartozik még öregedésük lelassítása, akár háromezer évig is elélnek, valamint a gyors az önregenerálódásuk is. Bár nem kimondott képesség, a lidércek bája könnyen megigéz másokat, így gyerekjáték manipulálniuk az embereket, illetve a többi természetfeletti lényt. Ravaszok, s könnyedén tudják úgy alakítani a dolgokat, hogy a végkimenetel az ő javukat szolgálja, mindeközben ebből a másik fél semmit sem vesz észre. Képesek víziókkal manipulálni a környezetüket, és elhitetni másokkal azt is, ami valójában nincs. Ez a képesség kicsit arra hasonlít, mintha ellenfelüket egy éber álomba küldenék, amiből mindaddig nem szabadulhat, ameddig a lidérc úgy nem akarja. Nagyon ritka, ha az adott személy önmaga akarat erejéből ki tud szabadulni egy ilyen látomás börtönéből, de az is rengeteg időbe telik neki, hiszen nem mindig könnyű észrevenni egyáltalán azt sem, hogy mindez nem a valóság. Gyengeségek:Nem halhatatlanok, a halálos kimenetelű sérülések velük is ugyanúgy végeznek, mint bárki mással, s különleges fegyverekre sincs szükség ahhoz, hogy megsebezzék őket. Közösségük A lidércek kolóniákba szerveződve élnek, egy város, egy kolónia fennhatósága alá tartozik, melyeket a Vének vezetnek. Ugyan ezek a teremtmények minden tekintetben egyenrangúak, általánosságban senki sem irányítja őket és mondja meg nekik, hogy mit kell tenniük, azonban ahhoz, hogy ne uralkodhasson el köreikben a teljes fejetlenség, minden városban választanak maguk közül öt tapasztalt és nagy tudású lidércet, akik a Véneket alkotják. A Vének feladata figyelemmel kísérni a többi lidércet, ha kell rendet teremteni közöttük, terelgetni őket, összetartani őket és kiállni értük, ha úgy hozza a helyzet. Rájuk hárul az a feladat is, hogy kordában tartsák azokat a lidérceket, akik túl messzire mentek a tréfálkozással és megbüntessék őket, legrosszabb esetben, megfosszák őket a lidércfényüktől. Példát kell mutatniuk a fiatalabb nemzedékeknek, így az ő dolguk az is, hogy átadják a tudásukat és megtanítsák az erejüket használni az ifjú lidérceknek. A Nemeton hetente egyszer magához hívja a lidérceket, amire az egész kolónia egyszerre felel, s éjszaka a felbukkanásukkal az egész erdőt beragyogják lidércfényükkel. Az aurájuk pedig minden mágikus feltöltést követően egyre élénkebb ragyogásba kezd, jelezve, hogy megnövelték erejüket.Kapcsolat a többi fajjal Egy fikarcnyit sem érdekli őket a többi faj helyzete, meg úgy egyáltalán a létezése. Pont ugyan annyira szeretnek velük is veszélyes tréfákat űzni, mint bárki mással a földön. |
| ![]()
Életkor : 11
"We don’t go out in the middle of the night murdering people,
DO WE?”
 |
