Szomb. Aug. 24, 2019 9:53 pm |
| Daimon a kapzsiság mestere, csalóka üzletek kötője
Eredettörténet A daimon egy boszorkánymester lelkének egy része, lélekpárja. Ahányszor egy boszorkánymester a világra jön, vele együtt, valahol a világban születik egy daimon is, akivel a fél-fél lélek darabon osztoznak. Sorsuk a születésüktől fogva összefügg, és csak idők kérdése, míg egyszer egymásra találnak. A mendemondák szerint, minden hatalmas, varázserővel rendelkező ember mellett állt még egy, akivel megosztoztak ebben a csodában. A megelevenedett legenda A daimon nem öleb, vagy simogatni való házikedvenc; az adott boszorkánymester lelkének másik fele, amely segít fenntartani a boszorkánymesterben lévő jó és rossz egyensúlyát, megtalálni az arany középutat. A daimonok álltalában ellenkező neműek emberi társukkal, de nem kizárt, hogy azonos neműek legyenek. Daimonnak csak és kizárólag születni lehet. Pontosan nem tudni, mi okozza ezt a fajta „mutációt” esetükben, de az biztos, hogy boszorkánymesterek gyermekei, ugyanis a daimonok nem tudnak szaporodni. Ezek a lények roppant fogékonyak a különböző varázslatokra, érzékenyek a mágiára, így vonzódnak is hozzá, magukba is szívják azt. Gyakorlatilag két lábon járó mágikus energiahordozók, akik nem csak magukba képesek szívni ezt az energiát, de használni is tudják, tárolni, és ha úgy adódik kedvük, akkor éppen átadni, vagy másba belevezetni. Tudják hol húzódnak a ley vonalak, ismerik a csomópontjukat, hogy hol a legerősebb a mágikus energia, képesek rá is csatlakozni és abból is energiát meríteni. Éppen ezért nagyszerű kereskedők is, könnyen megtalálják az adott mágikus energia forrását, s ahogy csak tudnak, hasznot húznak belőle a maguk kis természetfeletti „feketepiacán”. Kisebb, nem túl bonyolult varázslatokhoz ők maguk is értenek, de erejük sehol sincs a boszorkánymesterekéhez képest. Roppant kapzsik és nagyon ravaszak, így vigyáznia kell velük annak, aki üzletelni próbál velük, legyen az természetfeletti, vagy egyszerű átlagember, bárkit kiforgatnak az értékeikből ha lehetőségük adódik rá. Megjelenésük Emberi alakjukban látványos külső ismertető jegyeik nem igen vannak, így azért nem olyan könnyű kiszúrni őket. Az egyetlen, ami mégis különlegessé teszi külsejüket, az a szemük. Az, aki nem tudja, hogy mit kell keresni rajtuk, szinte észre sem veszi, hogy örvénylően kavarog a tekintetük. Mintha elnyelhetne bármit, amire csak rávetül a pillantásuk. Ám valójában ez csak külső kiütközése annak, hogy ezek a lények képesek magukba szívni a mágiát, bármiből, ami csak egy kevéske varázzsal is rendelkezik, legyen az tárgy, vagy élőlény. Ezek a teremtmények is alakváltoztatók; képesek felvenni bármilyen állat alakját, amelynek mérete egy katica és egy medve nagysága között mozog, legyen az kölyök, vagy kifejlett példány. Az átváltozásuk gyorsan és fájdalommentesen zajlik, lévén hogy boszorkánymesterek rokonai, tulajdonképpen egy szemvillantás az egész. Szemük ilyenkor kék fényben felizzik, amit egy gyors, testüket körül ölelő villanás követ és már kész is. Átváltozva pedig teljesen az állatnak megfelelő tulajdonságok jellemzőek rájuk, a tudatuk pedig természetesen, teljesen a sajátjuk marad. Amikor ezek a lények rátalálnak a lélekpárjukra, akkor szép lassan megállapodnak egy állati alak mellett és onnantól kezdve csak azt képesek magukra ölteni. Hogy miért az lesz egy daimon végleges állati alakja ami, az nincs különösebben okhoz kötve. Néhányan saját, vagy lélektársuk belső tulajdonságukra legjobban hasonlító állatot választják, mások azt, amelyik formában a legjobban érzik magukat, és vannak, akik választani sem tudnak, csak megtörténik velük. Érdekesség; ha valamilyen oknál fogva megszakadna a lélekpári kapcsolata a boszorkánymesterrel, továbbra is csak egyetlen állat alakját lesz képes magára ölteni, azonban kedvére váltogathatja annak korbeli megjelenését.Kapcsolat a többi fajjal Közvetlen teremtmények, nem ellenségeskednek senkivel és nem rejtegetik magukat senki elől, még abban is csak a hasznot látják, ha mások tudnak a kilétükről. A boszorkánymesterekhez pedig nagyon különleges kapcsolat fűzi őket!A városban kialakult jelenlegi helyzet miatt, viszont kénytelenek meghúzni magukat és nagyon óvatosnak lenni, ki előtt fedik fel mi-létüket. Lélekpár A boszorkánymesterekkel nagyon erős kapcsolatot ápolnak, ösztönösen keresik egymás társaságát, már csak azért is, mert szívesen állnak a boszorkánymesterek szolgálatába, segédkeznek nekik a varázslatokban, cserébe némi mágiáért (legyen az egy személyre szabott varázslat, vagy csak mágiával feltöltődött tárgy, kellék, stb). De nem emiatt kapcsolódnak egymáshoz olyan szorosan, hanem a lélekpár kötelék miatt. Ez a legfontosabb és legerőteljesebb kapocs, ami összeköti a lelkeiket. Minden daimonnak megvan a lélekpárja egy boszorkánymesterben, az élet pedig előbb vagy utóbb, óhatatlanul is egymáshoz sodorja őket. Kettejük köteléke pedig mindennél erősebb lesz köztük, elválaszthatatlanok lesznek, egymást táplálják mágiával és egymásból nyerik az életerejüket, ettől lesznek még erősebbek.
Képesek megérezni, ha másik felük bajba kerül, vagy ha valami történt vele, ezeket a megérzéseket, pedig nem tudják kikapcsolni. Ehhez hasonlóan arra is képesek, hogy megosszák egymással az érzéseiket, ez viszont abszolút rajtuk múlik, hogy hagyják-e a lélekpárjuknak, hogy megérezzék azokat. Ha bármelyikük megsebesül, a másik képes lesz begyógyítani a sebet. Ha súlyosan, életveszélyesen sérülnek, a párjuk életben tudja tartani a saját erejéből, azonban az életét egyik sem áldozhatja azért, hogy a másik élhessen. Bár az életeik össze vannak kötve, az elmúlásban nem osztozhatnak. Éppen ezért, a lélekpárok közti kapcsolatot egyedül a halál törheti meg. Előfordul hogy egy daimon sosem találja meg a lélekpárját, ebben az esetben nem is hiányzik neki annak megléte, viszont amennyiben az egyszer már rájuk talált, elvesztésük elvesz belőlük egy darabot és annak hiányát hátralévő életükben végig érezni fogják. Ennek ellenére van olyan, hogy valaki önként meg akarja törni a lélekpár kapcsolatot. A megszakító rituálét a Nemetonnál kell véghezvinni, ám hatalmas árat fizet érte az, aki ilyesmire vetemedik. Mivel a köteléket a természet adta és azt a természetnek is kellene elvennie, az egyetlen módja, hogy megszakítsák a kapcsolatot, ha áldozatot mutatnak be. Az áldozatnak pedig a rituálét elvégző daimon lélekpárjának kell lennie, vagy abban az esetben, ha nem akarja a boszorkánymester halálát, akkor a saját szerettei közül kell feláldoznia egyet. Miután a kötelék megszűnt, azt soha többé nem lehet már visszahozni, s az attól kapott erő is örökké elvész. Fontos betartandók • Bár a boszorkánymesterekhez hasonlóan a daimonok is képesek több száz évig élni, az oldalra beregisztrálni maximum 180 éves karaktert lehet! • Fontos kiemelni, a lélekpároknak nem kötelességük szeretniük, kedvelniük egymást, hiszen mégis csak saját személyiséggel rendelkeznek, saját élettel és értékrendekkel bírnak, saját véleményt alkotnak. Ettől függetlenül, kötődni fognak a másikhoz és minden esetleges ellenszenvük ellenére keresni fogják egymást.• Egy daimon lélekpárja akár egy hibrid boszorkánymester is lehet! • A ley-vonalakról és a Nemetonról ITT található bővebb infó! |
| ![]()
Életkor : 12
"We don’t go out in the middle of the night murdering people,
DO WE?”
 |
