Pént. Aug. 23, 2019 10:51 pm |
| Vámpír titokzatos éjjáró, kit az élők vére éltet
Eredettörténet Történetük viszonylag rövid múltra vezethető vissza, azonban egy évezredre visszamenőleg szerepel majdnem minden kultúrában olyan tevékenység, amit ma a vámpír fogalomkörrel azonosíthatunk. Az első vámpírokat boszorkánymesterek teremtették egy évezreddel ez előtt, ők az úgynevezett Ősi vámpírok. Az eredeti céljuk a teremtésükkel az volt, hogy olyan lényeket hozzanak létre, akik képességeikben, valamint erőben felvehetik a versenyt a különböző gyilkos lényekkel szemben, és egy egységet alkotva, az emberek védelme legyen az elsődleges feladatuk. Az első ilyen kísérletek elbuktak, és csak valami még veszedelmesebbet – éjben járó, emberi vérrel táplálkozó szörnyeket - zúdítottak az emberek nyakába, ahhoz pedig, hogy őket megfékezzék, végül megteremtették e faj legnagyobb ellenségeit, a vérfarkasokat. A megelevenedett legenda A vámpírok tulajdonképpen holtak, akiket az idő múlása sem sebez és az élők vére éltet, legyen az emberi vagy más természetfeletti tényé. Éjszakai ragadozók, akiknek a vérutáni vágyuk majdnem olyan erős, mint a wendigok éhsége, csakhogy az ő étvágyuk véges. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vérszomjukat oltva ne tudnának ők is mészárlásba kezdeni, de szerencsére ők jobban kontroll alatt tudják tartani szomjúságukat. Nem szaporodhatnak, csakis egy vámpír vére tud átváltoztatni egy embert, ahhoz pedig, hogy ez megtörténjen, az embernek a vámpír vérével a szervezetében kell meghalnia. Az így újjászületett vámpírok pedig általában követik a teremtőjüket, akikkel – ironikusan - nemzői kötelék fűzi össze őket, aminek segítségével bárhol és bármikor képesek „érzés” alapján megtalálni és hívni egymást. A kezdetekben az újonc vámpírnak nagy szüksége van a Nemzőjére, tőle kell megtanulnia ennek az új életnek a fortélyait, az ő segítségére és támogatására van szüksége ahhoz, hogy megtanulja használni a képességeit és visszafogni a vérszomját. Ez utóbbi az első pár évben különösen nehéz, könnyen mészárlás lehet a vége, ha vérszagot érez, ezért fontos, hogy legyen mellette valaki, aki képes visszafogni. Miután a friss vámpír mindent elsajátított, amit lehetett, elszakíthatja ezt a köteléket, hogy önálló legyen, de ezt akár a Nemzője is megteheti.
Emiatt a nagy felelősség miatt a vámpírok nem igazán szeretnek másokat szándékosan átváltoztatni, de persze jócskán akadnak kivételek. És fontos megemlíteni, hogy nemzői kötelék, csak szándékos átváltoztatás esetén jön létre! Azok a pórul járt újonc vámpírok, akik mellett nem áll Nemző, a kezdetektől magukra vannak utalva. Maguknak kell rájönniük arra, hogy mi történt velük és egyedül kell kitapasztalniuk a képességeiket és gyengeségeiket, valamit a mindent elsöprő szomjúsággal is egymaguk kell, szembenézzenek. Ráadásul ezek a vámpírok hajlamosabbak rá, hogy valami véletlen folytán változtassanak másokat is vámpírokká.Táplálkozásuk Ezek a lények nem barátságosak, nem csillognak a napfényben és nem állati vért isznak, hanem félelmetesek, és már csak szórakozásból is szeretik rettegésben tartani a települések lakóit, akiknek a véréből táplálkoznak. A legtöbb esetben nem kegyelmeznek áldozataiknak, viszont előfordulhat, hogy ugyanahhoz a személyhez járnak vissza éjszakánként, így nem ölik meg őket.A legtöbben direkt a vadászatot élvezik, a testmeleg vérét az áldozatnak, ahogy az a harapás nyomán a szájukba robban. Azonban sokan vannak vámpírok, akik inkább a kórházakból, vérszállító autókból, vagy daimonoktól szerezett vértasakokat preferálják jobban, de a friss vér bizony még számukra is nagyon csábító.A táplálékukról ITT bővebb információ! Képességeik Külsőleg sápadt bőrű, földöntúli szépséggel, csáberővel felruházott emberszerű alakok, egyedül csak a szabad szemmel is jól látható, megnyúlt szemfoguk árulkodik róla, hogy mik is ők valójában, de azt képesek elrejteni a kíváncsi szemek elől. Ez a forma viszont ne tévesszen meg senkit sem, amikor vadásznak, vagy harcolniuk kell, előbújik belőlük az igazi szörnyeteg; szemfogaik még nagyobbak lesznek, hosszú karmokat növesztenek, íriszeik pedig vörösen izzanak fel.Képesek befolyásolni, megigézni másokat, ezáltal pedig könnyedén szórakozhatnak mások elméjével és memóriájával. Természetesen csak addig, ameddig nem egy másik vámpír áll velük szemben. Emberfeletti gyorsasággal rendelkeznek, képesek pillanatok alatt köddé válni, valamint jóval erősebbek egy átlagos embernél. A szaglásuk is elég kifinomult, nem annyira, mint egy vérfarkasé, de ahhoz eléggé, hogy a vér szagát messziről felismerje és a közelében lévő lényeket is beazonosítsa.
Feltudják venni egy denevér, vagy egy egér alakját is, ez azonban sok energiájukba kerül, ezért a fenntartására sem képesek túl hosszú időn át. Korukkal a képességeik ereje is megnövekszik.Gyengeségek:Égeti őket a napfény, hamuvá válnak, ha sokáig tartózkodnak a fényben. Nem léphetnek megszentelt helyekre vagy templomokba, félnek a feszülettől, ami égető hatással van rájuk, ha a bőrüket érinti, ugyanúgy, mint a szenteltvíznek is. Csak úgy lehet megölni őket, ha kitépik a szívüket, vagy karót döfnek abba, elégetik őket, vagy levágják a fejüket, vagy éppen a vérfarkasok – esetleg más hasonló lények – szétmarcangolják őket, hiszen gyors regeneráló képességgel rendelkeznek. Valamint, sebzi őket a boszorkánymesterek által készített athame is. Közösségük A vámpírok klánokban élnek és rangbéli különbségek vannak köztük!A rangok közti különbség két csoportra osztható. Az egyik; hogy a természetfeletti lény nemes vérű-e vagy sem. Abban az esetben, ha az adott vámpír az ősi vámpír családhoz tartozik, vagy pedig egy ősi vámpír vérétől változott át, akkor nemes vámpírról beszélünk. Minden más esetben szimpla vámpírt kapunk. A nemes vámpírok; a többi vámpírral ellentétben képesek más vámpírt is megigézni, illetve behatolni annak elméjébe, valamint erősebbek és gyorsabbak is náluk, éppen ezért megölni sem olyan „egyszerű” őket, mint más fajtársukat, ráadásul a tűz sem életveszélyes rájuk nézve, viszont pokoli kínnal jár minden egyes égési sérülés, vagy tűz baleset. A másik pedig rém egyszerű; ki a Klánvezér, kik a klán tagjai és kik nem azok Attól, mert valaki esetleg nemes vámpír, egyáltalán nem jelenti azt, hogy járna neki a klánvezéri cím. A klánvezért a város vámpírjai választják, felruházva azzal a hatalommal, hogy vezesse a tagokat, valamint azt a felelősséget bízva rá, hogy vigyázzon is rájuk és megfelelően tartsa őket kordában. Természetesen a városban vannak olyan vámpírok, akik nem kívánnak a klán tagjává válni, őket azonban a klán tagjai automatikusan kívülállóként kezelik és abban az esetben pedig, ha az adott vámpír túl nagy bajt kever, azonnal levadásszák.A klán tagjai általában egy helyen élnek; többnyire elhagyatott, a városok szélére eső helyeken - rég bezárt motelekben, kastélyokban, kúriákban - laknak, és koporsóban alszanak. Jelenlegi klánvezér: Megalkotható Kapcsolat a többi fajjal Bár boszorkánymesterek által teremtettek az első vámpírok, már hosszú-hosszú ideje nem fűzi őket semmilyen kapcsolat. Ez viszont nem mondható el a vérfarkasokról, velük a teremtésük óta hadilábon álltak, ez pedig továbbra sem látszik megváltozni. Mondhatni úgyis, a vérükben van kódolva ez az ellenségeskedés. Minden más fajjal pedig semleges viszonyt ápolnak. Ám a városban lévő káosz miatt, senkiben sem bízhatnak a sajátjaikon kívül!Fontos betartandók • Ugyan a történelmünkben élő vámpírok lehetnek 1000 évesek is, az oldalon nem szeretnénk, ha elszaporodnának a túlkoros és túlerős karakterek, ezért kérünk titeket, hogy ne akarjatok "nagyon nagyot" alkotni. • Aki nemes vámpírt szeretne hozni, az tüntesse ezt fel a karakterlapjában! • Aki a klánvezér posztjára szeretne jelentkezni, az feltétlenül keresse fel az adminokat! |
| ![]()
Életkor : 12
"We don’t go out in the middle of the night murdering people,
DO WE?”
 |
